Csak egy új világháború vethet véget a gazdagok hatalmának?

Az 1300-as években a Fekete Halál, a XX. század első felében pedig nagyjából a két világháború idejére tehetők azok a különleges történelmi időszakok, amikor a gazdagok részesedése az összvagyonból csökkenni tudott. Következik-e ebből valami nagyon kellemetlen? 

Érdekes ábrát közölt a Bocconi Egyetem kutatója Európa vagyoni egyenlőtlenségéről. Guido Alfani 1300-ig visszamenőleg próbálta a rendelkezésre álló adatokból megbecsülni, hogy a népesség leggazdagabb 10%-a mekkora részét birtokolja az összvagyonnak. Ebből az alábbi kép bontakozik ki: 

Klikk a képre!

Ahogyan az ábrán is látszódik, az elmúlt évszázadokban alapvetően emelkedő trendje van a leggazdagabb 10% vagyoni részesedésének. Az 1400-as évek 50%-áról 1910 körülre 90%-ra emelkedett a mutató, ám ennek ellenére ma - historikusan szemlélve egyáltalán nem mondható magasnak az egyenlőtlenség. Ennek oka, hogy a 20. században (az 1970-es évekig) valami nagyon különleges dolog történt a világtörténelemben: a leggazdagabbak vagyonból való részesedése egészen 60%-ig esett. Igazából ezt eddig is tudtuk (Piketty kutatásai már néhány évesek), ám most a megelőző évszázadok adatai alapján láthatjuk, hogy valóban mennyire különleges időszakról van szó. Hasonlóan éles csökkenést egyszer tapasztalhatunk még, az emberi történelem legpusztítóbb járványakor (Black Death, 1347-1351), aminek következtében Európa lakosságának egyharmada odaveszett a pestisben, vagy a járvány következményeiben.

Mindebből arra lehetne gyorsan következtetni, hogy a leggazdagabbak trendszerű vagyonosodását (pontosabban a vagyoni különbségek növekedését) csak kataklizmaszerű változások képesek megtörni.

Az a helyzet azonban, hogy ezekről a folyamatokról még keveset tudunk, és az egyszerű magyarázattal kapcsolatban több tényező is óvatosságra int.

Egyrészt Európa történelmében volt még néhány nagy háború, járvány, amelyek nem okoztak törést az emelkedő trendben. Másrészt a két világháború után még két évtizedig kitartott a csökkenő trend, vagyis a jóléti szempontból kedvezőnek gondolt tendenciához ebben az időszakban nem kellett újabb negatív sokk Európában.

Kis magyarázat még az ábrához: a piros vonal Piketty kutatásainak az eredménye, 1810-től mutatja a vagyoni egyenlőtlenséget, míg Alfani friss kiegészítése meglepően simul a trendre. Pedig Piketty a francia, svéd és egyesült királyságbeli adatokkal dolgozott, míg Alfani az egyesült Olaszország előtti független államok számaival.

portofolio.hu - alapján

Nyomj egy Like ha tetszett a cikk !