Névnap
István – görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.
Vajk – török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
Idézet
“Küldd
el, Uram, a bölcsességet a te nagyvoltodnak székétől, hogy velem légyen
és velem munkálkodjék, hogy tudjam, mi légyen kedves nálad minden
időben.”
Szent István
NÉPI KALENDÁRIUM:
A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Pálffy János, gróf (Vöröskő, 1663. augusztus 20. – Pozsony, 1751. március 24.). Császári tábornagy, Magyarország nádora, a pozsonyi vár örökös kapitánya. 1703-tól Rákóczi ellen harcolt. A császár teljhatalmú megbízottjaként ő kötötte meg 1711. április 30-án a szatmári békét. Pálffy Kassáról nyilatkozatban hirdette ki a szatmári békekötést, felszólítva a hatóságokat a rend és biztonság fenntartására. 1711. május 14-én seregei hirtelen támadással elfoglalták Ungvárt, s innen Munkács meghódítására indultak. A munkácsi vár kapitánya, Sennyey István a király koronázásáig hallani sem akart a vár feladásáról. Munkács ostromát eleinte Löffelholz császári vezér, később Pálffy személyesen vezette. Bombákkal és gránátokkal lövette a vár falait. Amikor a vár parancsnoksága meggyőződött arról, hogy az időközben kitört orosz-török háború miatt a Péter cár által megígért segítségre nem számíthat, 1711. június 22-én kénytelen volt feladni a várat. Ezzel a Rákóczi-szabadságharc gyakorlatilag véget ért.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
- I. Istvánt szentté avatják a székesfehérvári bazilikában (1083)
- A Szent Jobbot szállító „aranyvonat” országjárásra indul (1938)
- Hazahozták a háború alatt külföldre került Szent Jobbot, István király épen maradt, bebalzsamozott jobb kezét (1945)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.karpatalja.ma
A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Pálffy János, gróf (Vöröskő, 1663. augusztus 20. – Pozsony, 1751. március 24.). Császári tábornagy, Magyarország nádora, a pozsonyi vár örökös kapitánya. 1703-tól Rákóczi ellen harcolt. A császár teljhatalmú megbízottjaként ő kötötte meg 1711. április 30-án a szatmári békét. Pálffy Kassáról nyilatkozatban hirdette ki a szatmári békekötést, felszólítva a hatóságokat a rend és biztonság fenntartására. 1711. május 14-én seregei hirtelen támadással elfoglalták Ungvárt, s innen Munkács meghódítására indultak. A munkácsi vár kapitánya, Sennyey István a király koronázásáig hallani sem akart a vár feladásáról. Munkács ostromát eleinte Löffelholz császári vezér, később Pálffy személyesen vezette. Bombákkal és gránátokkal lövette a vár falait. Amikor a vár parancsnoksága meggyőződött arról, hogy az időközben kitört orosz-török háború miatt a Péter cár által megígért segítségre nem számíthat, 1711. június 22-én kénytelen volt feladni a várat. Ezzel a Rákóczi-szabadságharc gyakorlatilag véget ért.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
- I. Istvánt szentté avatják a székesfehérvári bazilikában (1083)
- A Szent Jobbot szállító „aranyvonat” országjárásra indul (1938)
- Hazahozták a háború alatt külföldre került Szent Jobbot, István király épen maradt, bebalzsamozott jobb kezét (1945)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.karpatalja.ma
Szólj hozzá és mond el a véleményed és ne felejtsd el megosztani az ismerőseidnek hogy ökse maradjanak le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése