Felavatták Göncz Árpád emléktábláját Budapesten

Az író, műfordító, volt köztársasági elnök emléktábláját a főváros III. kerületében, annak a háznak a falán helyezték el, amelyben élt és alkotott 1947 és 1990 között.

Bús Balázs (Fidesz-KDNP), a III. kerület polgármestere úgy fogalmazott, olyan emberre emlékeznek, akit noha komoly kihívások elé állított az élet, mindig képes volt emberségét megtartani. A kerület vezetője azt kívánta: legyen az emléktábla a volt köztársasági elnök emberközeliségének mementója.

Rainer M. János történész, az '56-os intézet vezetője beszédében felidézte: Göncz Árpádot 59 éve ezen a helyen tartóztatták le; a "népköztársaság államrendje elleni szervezkedés kezdeményezésével és vezetésével" vádolták, amelynek büntetése halál vagy életfogytiglan börtön volt.

Az emléktáblát Óbudán, annak a háznak a falán helyezték el, amelyben élt és alkotott 1947 és 1990 között.

Hozzátette, az akkor 34 éves agrármérnök Göncz Árpád addigra annyi mindent élt át, ami még azokban a zűrzavaros időkben, ritkaságszámba ment Magyarországon is: "szerzett jogi diplomát, volt hivatalnok, fegyveres antináci ellenálló, hegesztő, Teleki Pál munkaközösségi tag, a Kisgazdapárt parlamenti titkára, a párt vezetőjének, Kovács Bélának jobbkeze, a Katpol (Katonapolitikai Osztály), az ÁVO (Államvédelmi Osztály) foglya, segédmunkás, sáncolási csoportvezető (...), levelező agrár-egyetemista és Petőfi köri szónok".

Emlékeztetett rá, hogy Göncz Árpád egy interjúban azt mondta: 1956. október 23-át civilként töltötte. Ez három napig tartott - tette hozzá Rainer M. János -, majd következett a többi között megint a Kisgazdapárt, a Parasztszövetség, az egykori politikai mentor, Kovács Béla felhozatala Budapestre és Nagy Imre kéziratainak Nyugatra csempészése.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Kovács László a Magyar Szocialista Párt korábbi elnöke, volt külügyminiszter, és Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke Göncz Árpád emléktáblájának avatásán 2016. május 23-án. MTI Fotó: Marjai János

A történész a volt köztársasági elnök egy másik interjúját felidézve arról is beszélt: Göncz Árpád azt mondta, "ha lesz öt perc Magyarországon, amikor szükség lesz olyan emberre, aki népivel és kommunistával egyaránt szót tud érteni, és akinek tiszta a lapja, ha kellek, én ott leszek, ha nem kellek, akkor nem".

Lett ilyen öt perc - mondta Rainer M. János - 1989-ben, csak előtte volt még "hat év börtön, fordítás szakmányban, fordítás élvezetből, írás, ellenzékiség", amíg Göncz Árpád a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke lett.

A 1956-os forradalom 1989-ben újjászületett, mondta Rainer M. János, hozzátéve: a forradalmat Göncz Árpád "újkori történelmünk legnagyobb tisztító viharának" nevezte. Úgy fogalmazott: huszonöt év elteltével "az a magyar köztársaság, amelyről első elnöke beszélt, nincs többé", "1956 nem vált tisztító viharrá".

Göncz Árpád családtagjai virágot helyeznek el a néhai köztársasági elnök felavatott emléktáblájánál 2016. május 23-án. Jobbról a második az elnök lánya, Göncz Kinga korábbi külügyminiszter. MTI Fotó: Marjai János

Göncz Árpád testesítette meg leginkább azt, ami a magyar demokrácia lehetett volna 1989 után. Mégsem az lett, de ez nem rajta múlt - mondta. Hangsúlyozta, Göncz Árpád megtette, amit lehetett "1956-ban, a 80-as években, 1989-ben és utána is".

Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a néhai államfő életének legfontosabb eseményei kötődnek a Bécsi úti házhoz: ott kezdték közös életüket feleségével, ott születtek gyermekeik, ott tartóztatták le 1957. május 23-án, a szabadulása után ott kezdett új életet, lett fordító, tanár, Nagy Imre újratemetésének szónoka és oda ment haza, amikor megválasztották köztársasági elnöknek.

forrás : hirado.hu

Share this: Ne csak olvasd, oszd is tovább
A Hír Ami Számít LÁJKOLJ A FACEBOOK-ON