A kvantumfizika szerint van túlvilág

„A biocentrizmus elmélete szerint a halál pusztán egy illúzió” – állítja Robert Lanza. A tudós szerint az élet hozza létre a világegyetemet, és nem fordítva, ez pedig azt jelenti, hogy tér és idő nem létezik azon a lineáris módon, ahogyan mi gondolkodunk róla. Lanza a híres kettős-rés kísérlettel igazolja állítását, ami ha igaz, és a tér és idő valóban nem lineáris, akkor a “valóságos értelemben vett” halál sem létezhet.

A legtöbb tudós valószínűleg azt mondaná, hogy a túlvilág fogalma vagy teljesen értelmetlen, vagy szimplán csak nem bizonyítható. Most egy szakértő mégis azt állítja, hogy bizonyítéka van, mely igazolja a síron túli létet – és ez a bizonyíték a kvantumfizikára épül.

Professor Robert Lanza azt állítja, hogy a biocentrizmus elmélete szerint a halál – ahogy mi ismerjük – nem más, mint a tudatunk által létrehozott illúzió.

Professor Robert Lanza azt állítja, hogy a biocentrizmus elmélete szerint az általunk ismert halál pusztán egy illúzió. Úgy véli, tudatunk hozza létre a világegyetemet és nem fordítva, és ha elfogadjuk, hogy a tér és az idő “elménk eszközei”, akkor a “valóságos értelemben vett” halál sem létezhet.

“Azt hisszük, az élet csak a szén és egyéb adalék-molekulák tevékenysége – élünk egy ideig, majd elrothadunk a földben.” érvelt a tudós a honlapján.

Sőt, Lanza, aki egyébként az észak-karolinai Wake Forest Orvostudományi Egyetemen végzett, ennél tovább megy, és azt állítja, hogy mi, emberek, azért hiszünk a halálban, mert “erre tanítottak minket, hogy meghalunk”, vagy még pontosabban, a tudatunk a testünkkel társítja az életet, és azt persze tudjuk, hogy a testünk meghal.

Biocentrizmus elméletében azonban kifejti, hogy a halál talán nem is olyan végleges, mint amilyennek hisszük.

A biocentrizmus, besorolása szerint ‘a minden elmélete’, és a görögök “élet központja” kifejezéséből származik.

Hiedelme szerint az élet és a biológia központi helyet foglalnak el a valóság szempontjából, valamint hogy az élet hozza létre az univerzumot, és nem fordítva.

Ez ezt jelenti, hogy az egyén tudata határozza meg a tárgyak formáját és méretét a világegyetemben.

Lanza azt a példát említi, ahogyan a körülöttünk lévő világot érzékeljük. Egy személy kéknek látja az eget, és azt mondja, hogy a szín, amit lát, a kék, de az emberi agysejtek képesek megváltoztatni ezt, hogy az ég zöldnek vagy pirosnak látsszék.

LANZA BIOCENTRIZMUS ELMÉLETE ÉS A TÚLVILÁG

A biocentrizmust a ‘minden elméletek’ közé sorolják, és a görög “élet központja” kifejezésből származik. Hiedelme szerint az élet és a biológia központi helyet foglalnak el a valóság szempontjából, valamint az élet hozza létre az univerzumot, és nem fordítva.

Lanza azt a példát említi, ahogyan a körülöttünk lévő világot érzékeljük. Egy személy kéknek látja az eget, és azt mondja, hogy a szín, amit lát, a kék, de az emberi agysejtek képesek megváltoztatni ezt, hogy az ég zöldnek vagy pirosnak látsszék.

A tudatunk ad értelmet a világnak, és lehetséges azt módosítani, hogy megváltozzon az értelmezése.

Ha a biocentrizmus szempontjából szemléljük a világegyetemet, ez azt is jelenti, hogy a tér és idő nem viselkednek azon a szigorú, merev módon, ahogy mi azt gondoljuk.

Összegezve, a tér és idő “csak az elménk eszközei.”

Ha ezt az elméletet – amely szerint a tér és az idő, csupán elménk teremtményei – elfogadjuk, ez azt jelenti, hogy a halál és a halhatatlanság eszméje egy térbeli vagy lineáris határok nélküli világban létezik. Elméleti fizikusok úgy vélik, hogy végtelen számú világegyetem létezik, az emberek különféle változataival együtt, és párhuzamosan zajlanak bennük történések.

Lanza a képen a ‘kettős rés’ kísérlet említi, amely alátámasztja az állításait. Amikor a tudósok megfigyelik, amint egy részecske két résen áthalad, a részecske vagy egyik résen megy keresztül vagy a másikon. Ha nincs megfigyelő, úgy viselkedik, mint egy hullám, és mindkét résen áthalad egyszerre. Ez azt jelenti, hogy viselkedése a megfigyelő személy észlelése alapján változik.

Lanza hozzátette, hogy minden, ami lehetőség szerint megtörténhet, meg is történik ennek a számtalan világegyetemnek egy bizonyos pontján, és ez azt jelenti, a halál sem létezhet “valódi értelemben vett” módon.

Lanza ehelyett azt állítja, hogy amikor meghalunk, az életünk “egy virághoz, amely a halál után visszatér, hogy virágba boruljon a számtalan univerzumok valamelyikében.”

Majd így folytatta: “Az élet egy kaland, amely túlmutat a szokásos lineáris gondolkodásmódunkon. Amikor meghalunk, nem egy véletlenszerű billiardgolyó-mátrixba távozunk, hanem az élet-mátrixba, melyből nem lehet egykönnyen megszökni.

Lanza a híres ‘kettős rés’ kísérlet említi, amely alátámasztja állításait.

A kísérletben, amikor a tudósok megfigyelnek egy részecskét, amint áthalad egy akadályt képező tárgy két résén, a részecske úgy viselkedik, mint egy golyó, és vagy az egyik vagy a másik résen megy keresztül. S mégis, ha nem figyelik meg, a részecske úgy viselkedik, mint egy hullám, vagyis átmegy a két résen egyszerre. Ez azt mutatja, hogy az anyag és az energia egyaránt rendelkezik a hullámok és a részecskék jellemzőivel, és részecske viselkedése a megfigyelő észlelése és tudata alapján változik.

Lanza teljes elméletét elmagyarázza könyvében, melynek címe: Biocentrizmus: Miként lehetséges, hogy az élet és a tudat a kulcs a világegyetem valódi természetének megértéséhez ((Biocentrism: How Life and Consciousness are the Keys to Understanding the True Nature of the Universe)

Forrás: napielemozsia.hu

Ha érdekelnek további cikkeink, szeretnél meglepetés kedvezményeket
akkor Iratkozz fel Email értesitésre a legfrisebb Hírekért
Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk!